A pákozdi csatára emlékeztünk

Fontos, hogy a magyar történelem nagy pillanatainak emlékét megőrizzük, a fiataloknak átadjuk azt a szellemiséget, ami a haza védelmére hívja fel a figyelmet. Az 1848. szeptember 29-én a Pákozd–Sukoró–Pátka háromszögben vívott csatára emlékeztünk, ahol Móga János altábornagy seregei vereséget mértek a Jellasics József horvát bán által vezetett seregre. A 25 évvel ezelőtt Dr. Gyuricza Béla vezérezredes irányításával alakult Honvédség és Társadalom Baráti Kör (HTBK) Székesfehérvári Szervezete felkarolta a pákozdi csata emlékének ápolását és az emlékhely fejlesztésének gondolatát.

„Magyarország több mint ezeréves történelmének egyik legnevesebb helyszíne Pákozd, ahol az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején az önálló magyar honvédség átesett a tűzkeresztségen” – fogalmazott a honvédelmi miniszter a pákozd-sukorói csata 172. évfordulója alkalmából rendezett keddi megemlékezésen.

A miniszter hangsúlyozta: az országot bejárva számtalan helyszínen emlékművek, emlékhelyek, várak, várromok találhatók, amelyek pontosan azt mutatják, a magyar emberek sokszor emelték fel büszkén a fejüket azért, hogy Magyarország függetlenségben, békében, boldogságban élhessen. Pákozd is ilyen helyszín, amely katonai értelemben nem volt olyan győztes csata, amely „megírná egy ország történelmét, mégis átsegítette a forradalmat a szabadságharc időszakába”.

A rendezvény keretében megemlékeztek Gyuricza Béla nyugalmazott vezérezredesről, aki a Magyar Honvédség szárazföldi csapatainak parancsnoka volt, majd 1994-től országgyűlési képviselő, valamint 1998-tól haláláig a Miniszterelnöki Hivatal védelmi és nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó politikai államtitkára.

Simicskó István (KDNP) országgyűlési képviselő emlékezőbeszédében hangsúlyozta, Gyuricza Béla kiváló hazafi és katonapolitikus, szakmailag felkészült, nyitott személyiség volt, akit a hazaszeretet vezérelt, ebből táplálkozott.

Rámutatott: az egykori vezérezredes megértette az idők szavát és megérezte szükségét a társadalom felé való nyitásnak, ezért megalapította a Honvédség és Társadalom Baráti Kört, megszólította a civil világot, amely ma is fontos. Mint mondta, a honvédelmi törvényben is rögzített, hogy a honvédelem nemzeti ügy, vagyis nem lehet civil társadalom nélkül a hazát védelmezni, hisz „nem csak hadviseléssel, máshogy is meg kell védeni az országot”.

A beszédek előtt a résztvevők megkoszorúzták Gyuricza Béla emléktábláját, amiről Görög István a pákozdi Katonai Emlékpark ügyvezetője azt mondta: két célja volt a húsz évvel ezelőtti táblaállításnak, egyrészt az egykori vezetőjükre való emlékezés, másrészt az egykor megsemmisítésre javasolt emlékhely megmentőjére is fel kívánták hívni a figyelmet.

A HTBK székesfehérvári szervezetének huszonöt évvel ezelőtti alapításával kapcsolatban felidézte: Gyuricza Béla nyugdíjba vonulása előtt 1994. március 15-én alapította meg az országos szervezetet Budapesten, majd 1995. május 18-án első vidéki szervezetként Székesfehérváron alakult meg a baráti kör.

Karsai Béla a HTBK székesfehérvári szervezetének elnöke emlékeztetett arra, hogy a semmiből épült fel a szervezet, ezért is emlékeznek tisztelettel a huszonöt alapítóra, köztük Gyuricza Bélára.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a ma már Nemzeti emlékhely státuszt kapott katonai emlékpark révén nem csak a 48-as hősökre emlékeznek, hanem az első és második világháború és az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire, hazánk NATO-tagságának évfordulóira, valamint a jelenleg is mindennapos békefenntartó missziókra. Hozzátette: a parkot fennállása óta százezrek keresték fel.

(forrás: demokrata.hu)